2004-es európai parlamenti választás Magyarországon

2004-es európai parlamenti választások
2004. június 13. 2009
Mandátumok száma: 24
Többség: 13 fő
Részvétel: 38,48% (Növekedés 38,48%p) 3 096 ezer szavazó a 8 046 ezerből
5%-os bejutási küszöb: 153 673 szavazat


Listavezető Schmitt Pál Kovács László Demszky Gábor
Párt Fidesz MSZP SZDSZ
Előző választás Állandó Állandó Állandó
Mandátumok
12 / 24 (50%)
9 / 24 (38%)
2 / 24 (8%)
+/– Növekedés 12 Növekedés 9 Növekedés 2
Listás szavazat 1 457 750 1 054 921 237 908
arány 47,40% 34,30% 7,74%
+/– Növekedés 47,40% Növekedés 34,30% Növekedés 7,74%
Egyéni kerület
+/–
Listavezető Dávid Ibolya Hegedűs Loránt Thürmer Gyula
Párt MDF MIÉP Munkáspárt
Előző választás Állandó Állandó Állandó
Mandátumok
1 / 24 (4%)
0 / 24 (0%)
0 / 24 (0%)
+/– Növekedés 1 0 0
Listás szavazat 164 025 72 203 56 221
arány 5,33% 2,35% 1,83%
+/– Növekedés 5,33% Növekedés 2,35% Növekedés 1,83 %p
Egyéni kerület
+/–

Az Európai Bizottság elnöke
a választások előtt
Az Európai Bizottság elnöke
a választások után
Pat Cox
ELDR
Josep Borrell
PES


A 2004-es európai parlamenti választás Magyarországon 2004. június 13-án, vasárnap került megrendezésre. A 2004-es európai parlamenti választás magyarországi része volt, melynek során megválasztották az Európai Parlament magyarországi képviselőit a 2004–2009-es időszakra. Ez volt az első európai parlamenti választás Magyarországon.[1]

Érdekesség, hogy ezen a választáson nyílt először lehetőség a külföldi magyar nagykövetségeken történő szavazásra. (Lásd még: Külképviseleti névjegyzék.) Magyarország 24 képviselőt delegálhatott az Európai Parlamentbe (EP).

A választási részvétel 38,48% volt. A választást a legnagyobb ellenzéki erőnek számító Fidesz nyerte, míg a kormányzó Magyar Szocialista Párt kevesebb mandátumot szerzett.

Választási rendszer

Bővebben: Európai parlamenti választások Magyarországon

A választás egyfordulós, listás szavazás volt, amin Magyarországon csak pártok indulhattak. Az ország az EP javaslata alapján a 2004-es választáson 24 képviselőt küldhetett az Európai Parlamentbe. Az a párt állíthatott listát, amely legalább 20 000 választópolgár aláírását össze tudta gyűjteni. A voksoláskor az egész ország egyetlen választókerületet alkotott. Mandátumot csak az a lista szerezhetett, amely megkapta az érvényes szavazatok legalább 5%-át. A képviselői helyeket az úgynevezett d’Hondt-módszerrel osztották el. Az egyes listákról a jelöltek a pártok által eredetileg bejelentett sorrendben jutottak mandátumhoz.[2]

Pártlisták

Indulni kívánó pártok

Az Országos Választási Bizottság a következő, a választáson indulni kívánó pártokat vette nyilvántartásba:

  1. Cigány Demokrata Unió
  2. Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (Fidesz)
  3. Földi Élet Pártja
  4. Környezetvédelmi Unió-Párt
  5. Magyar Demokrata Fórum (MDF)
  6. Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP)
  7. Magyar Nemzeti Szövetség
  8. Magyar Nyugdíjasok Pártja
  9. Magyar Szocialista Párt (MSZP)
  10. Magyar Vidék és Polgári Párt
  11. Magyarországi Zöld Párt
  12. Munkáspárt
  13. Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ)
  14. Szociáldemokrata Párt (SZDP)
  15. Zöld Demokraták Szövetsége
  16. Zöld Párt

A pártok által állított listák

Határidőre 8 párt 8 listájának sikerült a szükséges kopogtatócédulákat összegyűjteni. Az Országos Választási Bizottság (OVB) a következő, legalább 20 000 választópolgár ajánlásával bíró listákat vette nyilvántartásba (zárójelben a nyilvántartásba vétel dátuma):

  1. Szociáldemokrata Párt (SZDP) (2004. május 16.)
  2. Magyar Demokrata Fórum (MDF) (2004. május 15.)
  3. Magyar Nemzeti Szövetség (2004. május 16.)
  4. Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) (2004. május 13.)
  5. Magyar Szocialista Párt (MSZP) (2004. április 29.)
  6. Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (Fidesz) (2004. május 14.)
  7. Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) (2004. május 13.)
  8. Munkáspárt (2004. május 4.)

A pártlistákon szereplő jelöltek (félkövérrel szedve a mandátumot nyert képviselők neve):[3]

MSZP SZDSZ Fidesz MDF
  1. Kovács László
  2. Horn Gyula
  3. Lévai Katalin
  4. Harangozó Gábor
  5. Kósáné Kovács Magda
  6. Tabajdi Csaba
  7. Gulysné Gurmai Zita
  8. Fazakas Szabolcs
  9. Herczog Edit
  10. Dobolyi Alexandra
  11. Hegyi Gyula
  12. Czinege Imre
  13. Tukacs István
  14. Németh Balázs
  15. György Gábor
  1. Demszky Gábor
  2. Szent-Iványi István
  3. Mohácsi Viktória
  4. Béki Gabriella
  5. Kocsis Imre Antal
  6. Dióssy László
  7. Csőzik László
  8. Sándor Klára
  9. Jüttner Csaba
  10. John Emese
  11. Pap János
  12. Pálné Kovács Ilona
  13. Magyar Levente
  14. Venczel Éva
  15. Mohos Antal
  1. Schmitt Pál
  2. Szájer József
  3. Surján László
  4. Schöpflin György
  5. Barsiné Pataky Etelka
  6. Gyürk András
  7. Becsey Zsolt
  8. Járóka Lívia
  9. Glattfelder Béla
  10. Őry Csaba
  11. Pálfi István
  12. Gál Kinga
  13. Rákossy Balázs
  14. Bernáth Ildikó
  15. Szemerkényi Réka
  1. Dávid Ibolya
  2. Olajos Péter
  3. Deák József
  4. Ékes József
  5. Almássy Kornél
  6. Kobold Tamás
  7. Medgyasszay László
  8. Lezsák Sándor
  9. Gémesi György
  10. Szőke László
  11. Viniczai Tibor
  12. Turi Gábor
  13. Verasztó Hermina
  14. Dobos Krisztina
  15. Szabó Zsolt
MIÉP Munkáspárt Szociáldemokrata Párt MNSZ
  1. Hegedűs Loránt
  2. Farkas Lajos
  3. Koós Ferenc
  4. Fördős József Attila
  5. Bükkfalvy Beatrix
  6. Antal Györgyné
  7. Bogdán Emil
  8. Kelemen Márta
  9. Zakó László
  10. Hegedűs Lóránt Gézáné
  11. Tóth Lajos
  12. Oláh Vince Attila
  13. Medveczky Attila Máté
  14. Oláh János József
  15. Zsinka László
  1. Thürmer Gyula
  2. Vajnai Attila
  3. Székely Péter
  4. Szőke János
  5. Szabó Lászlóné
  6. Bödő Csilla
  7. Winkler Károly
  8. Frankfurter Zsuzsanna
  9. Szilágyi Imre
  10. Kollát Dénes Pál
  11. Gergácz Józsefné
  12. Ujj Péter
  13. Bársony Margit
  14. Kupi László
  15. Dósáné Balogh Edina
  1. Szűrös Mátyás
  2. Bácskai Sándor
  3. Akhinszky Gyula
  4. Szendrei József
  5. Szepesi István
  6. Kulcsár Péter
  7. Legeza Antal
  8. Steigerwald Ottó
  9. Knábel Rezső
  10. Budai János
  11. Kamarás György
  12. Hanula Ferenc
  13. Gömöri Gábor
  14. Gömöri Adrienne
  15. Kispál Csaba
  1. Hegedűs Miklós
  2. Balogh Gyula
  3. Helmeczy László
  4. Zsiga Dániel Gábor
  5. Kunhegyi József
  6. Balog Barna
  7. Petrás László Gyula
  8. Michaletzky Vilmos
  9. Jakab István
  10. Rozgonyi Ernő
  11. Schuster Lóránt
  12. Bognár László Gábor
  13. Török-Szabó Erzsébet
  14. Benedek Lóránt Ferenc
  15. Csontos Ferenc Gábor

Eredmények

A magyarországi EP-választás eredménye
Év 2004
A szavazásra jogosultak száma 8 043 763
Leadott szavazatok száma 3 094 163 38,5%
Ebből érvénytelen 20 710 0,7%
A listát állító párt(ok) neve Leadott szavazatok Elnyert
mandátumok
száma
száma százalék
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 1 457 750 47,40% 12
Magyar Szocialista Párt 1 054 921 34,30% 9
Szabad Demokraták Szövetsége 237 908 7,77% 2
Magyar Demokrata Fórum 164 025 5,33% 1
Magyar Igazság és Élet Pártja 72 203 2,35% -
Munkáspárt 56 221 1,83% -
Magyar Nemzeti Szövetség 20 226 0,66% -
Szociáldemokrata Párt 12 196 0,40% -
Összes érvényes szavazat 3 073 453 100% 24
Sablon:Magyar európai parlamenti képviselők 2004–2009
  • m
  • v
  • sz
Magyarországi európai parlamenti képviselők (2004–2009)
Fidesz / Európai Néppárt
MSZP / Európai Szocialisták Pártja
SZDSZ / Európai Liberális, Demokrata és Reformpárt
Demszky Gábor/Mohácsi Viktória · Szent-Iványi István
MDF / Európai Néppárt

Kapcsolódó szócikkek

  • Magyar európai parlamenti képviselők listája (2004–2009)

Jegyzetek

  1. Európai Parlamenti Választások 2004”, valasztas.hu 
  2. az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény – njt.hu
  3. Listaállítás áttekintése - a pártok által állított listák (magyar nyelven). vtr.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2024. június 13.)

Külső hivatkozások

  • Az Országos Választási Iroda honlapja
  • Európai választások 2004 – az Európai Parlament weboldala
  • Adatok és térképek a Vokscentrum.hu oldalán
  • Magyar EP-jelöltek
Sablon:Magyarországi választások
  • m
  • v
  • sz
Magyarországi választások
Országgyűlési
Települési önkormányzati
tanácsi
  • 1949
  • 1953
  • 1958
  • 1963
  • 1967
  • 1971
  • 1973
  • 1975
  • 1980
  • 1985
önkormányzati
ellenzéki előválasztás
Kisebbségi önkormányzati
Települési
  • 1994
  • 1998
  • 2002
  • 2006
  • 2010
Területi és országos
  • 2007
  • 2011
Európai parlamenti
Ellenzéki előválasztás
  1. a b 1910 és 1920 között az első, 1939 és 1945 között a második világháború miatt nem tartottak választásokat