Habsburg–Lotaringiai Henrik főherceg

Habsburg–Lotaringiai Henrik főherceg
Született1828. május 9.[1]
Milánó
Elhunyt1891. november 30. (63 évesen)[2][3]
Rainier Palace
Állampolgárságaosztrák
HázastársaLeopoldine Hofmann, Baroness of Waideck (1868. február 4. – )[4]
GyermekeiMaria Raineria von Waideck
SzüleiSavoyai Mária Erzsébet carignanói hercegnő
Habsburg–Lotaringiai Rainer József lombard–velencei alkirály
Foglalkozása
  • katonatiszt
  • politikus
Tisztsége
  • az Osztrák Birodalmi Tanács főrendiházának tagja (1861. április 18. – 1868. február 16.)
  • az Osztrák Birodalmi Tanács főrendiházának tagja (1872 – 1891. november 30.)
KitüntetéseiAranygyapjas rend
Halál okatüdőgyulladás
SírhelyeBolzano
A Wikimédia Commons tartalmaz Habsburg–Lotaringiai Henrik főherceg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Habsburg–Lotaringiai Henrik (németül Heinrich Anton Maria Rainer Karl Gregor von Österreich) (Milánó, 1828. május 9.Bécs, 1891. november 30.) a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, altábornagy.

Élete

Származása, testvérei

Henrik főherceg Milánóban, a Lombard–Velencei Királyság fővárosában született, 1828-ban. Édesapja a Habsburg–Lotaringiai-ház főágából származó Rainer József főherceg (1783–1853) volt, a Lombard–Velencei Királyság alkirálya, I. Ferenc osztrák császár öccse, Lipót toszkánai nagyhercegnek, a későbbi II. Lipót német-római császárnak, magyar és cseh királynak (1747-1792) és a Bourbon-házból való Mária Ludovika spanyol infánsnőnek (1745–1792) fia.

Édesanyja Savoyai Mária Erzsébet Franciska carignanói hercegnő (Maria Elisabetta Francesca di Savoia-Carignano, 1800–1856) volt, Károly Albert király húga, Károly Emánuel Ferdinánd carignanói herceg (1770–1800) és Mária Krisztina szász–kurlandi hercegnő (1779–1851) leánya. Nyolc testvér közül Henrik főherceg született hetedikként:

Több éven át a Károly főherceg nevét viselő 3. gyalogezred ezredese, majd a 14. gyalogezred parancsnoka volt. 1859-ben vezérőrnagyi rangban dandárparancsnok lett, 1863-ban altábornaggyá léptették elő. 1848-ban a 20 éves ifjú azzal vonta magára az uralkodó haragját, hogy levelet írt barátjának, melyben a rendszert bírálta. A levél nyilvánosságra került a herceg teljes aláírásával, Henriket a felelősségre vonástól csak Zsófia főhercegné közbenjárása mentette meg.

Henrik főherceg feleségével és leányával

Kalandos házassága

1864-ben Grazban átvette egy hadosztály parancsnokságát. Ekkor ismerkedett meg Leopoldine Hofmannal (1842–1891), a városi színház egyik polgári származású színésznőjével. 1866-ban a porosz–osztrák–olasz háború kitörésekor kapcsolatuk megszakadt, mivel Henriket hadosztályparancsnokként a IX. hadtesthez osztották be, de a főherceg biztosította szerelmét komoly szándékairól. A háborút végigharcolta, többek között részt vett a custozzai csatában, amiért megkapta a katonai érdemkeresztet a hadi ékítménnyel. A háború után visszatért Grazba. Leopoldine Hoffmannhoz fűzódő viszonya nyílt titokká vált, ezért áthelyezték Brünnbe, ahol a 4. hadosztály parancsnokságával bízták meg. A főherceg ekkor Hütteldorfban (ma Bécs XIV. kerülete) lakó testvéréhez küldte kedvesét. Az esküvőre 2 évig kellett várniuk. 1868-ban a főherceg Bozenbe hívatta Leopoldine-t, ahol február 4-én, saját házi kápolnájában feleségül vette.

A rangon aluli (morganatikus) házasságot az udvar nem nézte jó szemmel. A főherceget lemondatták tiszti rangjáról, megvonták tőle a marosvásárhelyi 62. gyalogezred tulajdonosi címét. Megszüntették évi 40 000 forintos apanázsának folyósítását. Őt magát és feleségét is kitiltották a Monarchia területéről. A főherceg feleségével kis parasztbirtokot vásárolt a dél-tiroli Etsch folyó mentén, annak műveléséből éltek, meglehetősen szűkösen. Erről az időről Leopoldine egy 1871-ben barátnőjének címzett levelében így írt „ha visszaemlékezem a múltra, gyöngyéletnek tetszik előttem az az idő, mikor még 100 forintnyi havi díjért énekeltem, s hogy néha nagy lelki küzdelembe került elszánnom magam, vajon vegyek-e magamnak az elkopott cipő helyett újat?”

Száműzetésük 1874-ben ért véget, mikor Ferenc József magához hívatta Henriket és megbocsátott neki. Hamarosan visszakapta katonai rangját, majd 1875-ben az 51. gyalogezred tulajdonosává nevezték ki (a marosvásárhelyi 62. gyalogezred időközben más tulajdonost kapott). Főhercegi jövedelmét ismét folyósították számára. Családjával Bozenben telepedett le, a közélettől visszavonultan élt.

Feleségének, Leopoldinának először nemesi rangot adományoztak, majd 1878. január 5-én megkapta a Waideck bárónő címet, amelyet házasságukból született egyetlen leányuk, Maria Raineria (1872–1936) is örökölt.

Halála

1891. november 21-én Henrik főherceg és családja részt vett IV. Ferdinánd toszkánai nagyherceg leányának, Lujza főhercegnőnek (1870–1947) és Frigyes Ágost szász trónörökösnek, a későbbi III. Frigyes Ágost királynak (1865–1932) Bécsben megtartott esküvőjén. Másnap, november 22-én előbb Leopoldina főhercegnét, majd 24-én Henrik főherceget is ágynak döntötte az influenza, melyből később mindkettejüknél tüdőgyulladás fejlődött ki. Leopoldina főhercegné november 29-én (49. születésnapján) halt bele a betegségbe, férje másnap, november 30-án követte őt.

A főhercegi párt a bozeni családi kriptába helyezték örök nyugalomra, Henrik főherceg édesapja, id. Rainer (József) főherceg mellé. Henrik egyik bátyja, Zsigmond főherceg a temetésen megfázott, és 1891 decemberében ő is belehalt a betegségbe.

Jegyzetek

  1. http://roglo.eu/roglo?lang=es;p=heinrich;n=von+habsburg+lothringen;oc=1;
  2. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  3. The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. p11211.htm#i112107, 2020. augusztus 7.

Források

  • Vasárnapi Újság, XXXVIII. évfolyam 49. szám (1891)
  • Országgyűlési almanach, 1887
  • Családi, életrajzi adatok (ThePeerage.com)
Habsburg–Lotaringiai Henrik főherceg ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. I. Lipót lotaringiai herceg
 
 
 
 
 
 
 
8. I. Ferenc német-római császár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Erzsébet Sarolta orléans-i hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
4. II. Lipót német-római császár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. VI. Károly német-római császár
III. Károly magyar király
 
 
 
 
 
 
 
9. Mária Terézia magyar királynő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Erzsébet Krisztina braunschweig–wolfenbütteli hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
2. Habsburg–Lotaringiai Rainer József osztrák főherceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. V. Fülöp spanyol király
 
 
 
 
 
 
 
10. III. Károly spanyol király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Farnese Erzsébet pármai hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
5. Mária Ludovika spanyol infánsnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. II. Frigyes Ágost szász választófejedelem
III. Ágost lengyel király
 
 
 
 
 
 
 
11. Mária Amália szász hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Habsburg Mária Jozefa osztrák főhercegnő
 
 
 
 
 
 
 
1. Habsburg–Lotaringiai Henrik Antal osztrák főhercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. Savoyai Lajos Viktor carignanói herceg (1717–1778)
 
 
 
 
 
 
 
12. Savoyai II. Viktor Amadé carignanói herceg (1743–1780)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Krisztina Henrietta hessen-rheinfels-rotenburgi tartománygrófnő (1717–1778)
 
 
 
 
 
 
 
6. Savoyai Károly Emánuel Ferdinánd carignanói herceg (1770–1800)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. Louis-Charles de Lorraine-Lambesc-Brionne (1725–1761)
 
 
 
 
 
 
 
13. Marie Joséphine Thérèse de Lorraine–Lambesc–Brionne hercegnő (1753–1797)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Louise Julie Constance de Rohan-Rochefort (1734–1815)
 
 
 
 
 
 
 
3. Savoyai Mária Erzsébet carignanói hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. II. Frigyes Ágost szász választófejedelem
III. Ágost lengyel király (=22)
 
 
 
 
 
 
 
14. Károly Keresztély szász herceg, Kurland-Semgallen hercege (1733–1796)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Habsburg Mária Jozefa osztrák főhercegnő (=23)
 
 
 
 
 
 
 
7. Mária Krisztina Albertina szász hercegnő (1779–1851)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. Stanisław Krasiński
 
 
 
 
 
 
 
15. Franciszka Corvin–Krasińska grófnő (1742–1796)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Aniela Humiecka
 
 
 
 
 
 
Nemzetközi katalógusok
  • Olaszország Olaszország-portál
  • Történelem Történelemportál