Kayaköy

Kayaköy
Közigazgatás
Ország	Törökország
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	150 m
Időzóna	UTC+03:00 time in Turkey
Elhelyezkedése
é. sz. 36° 34′ 36″, k. h. 29° 05′ 12″36.57666667, 29.0866666736.576667°N 29.086667°EKoordináták: é. sz. 36° 34′ 36″, k. h. 29° 05′ 12″36.57666667, 29.0866666736.576667°N 29.086667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kayaköy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A sorozat témája a görög kultúra
Történelem
Nyelv
Művészet Ókori művészet Építészet Irodalom · Zene Előadóművészet
Egyéb Világörökségi helyszínek Konyhaművészet · Sportélet
Híres görögök Ókori filozófusok Tudósok · Nobel-díjasok Írók, költők · Zeneszerzők Egyéb foglalkozásúak Sportolók Uralkodók · Politikusok
Sablon:Görög kultúra m v sz

Kayaköy (görög neve: Levissi; a „kőfalu”) kiürült törökországi falu Muğla tartomány Fethiye körzetében.

A városnak 1923-ban még 25 ezer lakosa volt. Több ezer ház, két templom, 14 kápolna és két iskola volt benne. Korunkban pedig egy üres, elhagyott romváros.^[1]

A falut a 18. században keresztény görögök népesítették be. A Kaya-völgyben törökök és görögök évszázadokig békésen éltek egymás mellett. A görögök kézművességgel, a törökök mezőgazdasággal foglalkoztak. Keresztény és muszlim együtt kávézott, teázott. A kőházak mindegyike legalább kétszintes volt, az alsó szinten voltak állattok és a szerszámok, az emberek felső szinten éltek. A népek békésen megvoltak egymással egészen az első világháborúig.

Az első világháború, majd a török függetlenségi háború (1919-1923) megpecsételte a görögök sorsát. A görögök hadjáratot indítottak az Oszmán Birodalom ellen. Törökország győzelme után lakosságcsere történt a két ország között. Az Anatólia területén élő ortodox keresztényeknek és a görögországi élő muszlimoknak egyaránt kellett hagyniuk otthonaikat. Több mint egymillió görög és félmillió török kényszerült hazát cserélni. A háborút 1922-ben a határok újrarajzolásával zárták le.

Kayaköy teljesen elnéptelenedett. A teljesen üressé vált várost 1957-ben földrengés sújtotta. Ma 500 romház áll ott teljesen üresen. A helyet a török állam múzeumként működteti.

Fügefák telepedtek le a hajdanvolt lakásokban. Az egykori tragédia helyszíne ma a turizmusból élőket táplálja.

A múlt számtalan irodalmi művet ihletett, ezek közül a legismertebb Louis de Bernières Birds Without Wings (Szárny nélküli madarak) c. regénye.

• https://utazom.com/torokorszag/torok-riviera-latnivaloi/kayakoy-egy-igazi-szellemfalu-tragikus-tortenettel (magyarul)
• http://tedeinturkey.wordpress.com (angolul)
• https://hellomagyarok.hu/program/kayakoy-szellemvaros-torokorszagban (magyarul)