Málnás

Málnás (Malnaș)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Kovászna
Község	Málnás
Rang	községközpont
Irányítószám	527117
Körzethívószám	0267
SIRUTA-kód	64531
Népesség
Népesség	533 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	497 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	570 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 00′ 33″, k. h. 25° 50′ 35″46.009144, 25.8430746.009144°N 25.843070°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 33″, k. h. 25° 50′ 35″46.009144, 25.8430746.009144°N 25.843070°E
Málnás weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Málnás (románul Malnaș) falu Romániában Kovászna megyében található.^[2]

Az eredetileg Oltszem határához tartozott falu málnában gazdag vidékéről kaphatta a nevét.^[3]

Málnás falu és a történelmileg is hozzá tartozó Málnásfürdő az Olt és a Málnás-patak völgyében, a Bodoki-hegység lábánál fekszik, Sepsiszentgyörgytől 18 km-re északra. Körülötte a Tusnádi-szorosig a gidófalvi Oltfej kapujától felfelé összeszoruló erdős övezet található. Környékén Mikóújfalu–Sepsibükszád környékét az erdővagyon, az erdőkitermelés tette népessé, idővel a kiterjedt bükkerdők szolgáltatták az üveghutáknak a kvarc-tartalmú nyersanyag megolvasztásához nélkülözhetetlen hamuzsírt és az energiát. Később az erdőgazdálkodást folytató székelység is megjelent, egy közös települést alkottak mindazok, akik az ismert nevű régi kis halmazfalucskák – Gohán, Rakottyás, Almás – lakói voltak. A kenyér alakú Herec-tető meredek lejtővel hajlik le az Olt keskeny árterületére. Magassága 706 méter.^[4]

A kontinentális, mérsékelt klíma hegyvidéki változata jellemző. Az éves középhőmérséklet 5–6 Celsius-fok között ingadozik.^[5]

Málnás a trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott, ma Kovászna megye része.

Málnást 1366-ban egy Nagy Lajos határozatait tartalmazó kódex említi először Malnas néven.^[6] Oltszem felé az Olt bal partján emelkedő Vártető nevű hegyen állnak Herecz várának maradványai. A várat valószínűleg a tatárjárás után építtette a Mikó család, mely tehetős földbirtokosként uralta ezt a vidéket. A várat Mikóvár néven emlegetik az oltszemiek, mert a falait a zsarnokként elhíresült gróf Mikó Miklós (1783–1839) bontatta le 1827-ben, és abból emelte Mikó-kastélyt és az azt övező kőből való várkerítést. Kövein ma is látni lehet az azokra rásült forrómész-réteget.

Bővebben: Málnási református templom

Málnás mai református temploma elődje a szájhagyomány szerint egy kolostor helyére épült kisebb istenháza volt. Az épülettől távolabb álló harangtorony arra enged következtetni, hogy ezt a régi kis templomot várfal övezte, s a mai torony annak egykori kapubástyájára épült.^[4] Mikor a templom életveszélyessé vált, akkor Benkő János lelkész ösztönzésére 1853 márciusában a régi lebontását és egy új, nagyobb templom megépítését határozta el az egyházközség. Az új templom Benkő János vezetésével 3 év alatt elkészült.

Ezt követően a templomot többször is renoválták. 1956-ban a templomépítés centenáriumára felújították. Az 1977-es nagy földrengés a templom északi falát rongálta meg, amely nagyobb javítást igényelt. 2004-ben a tornyot, 2007-ben a templomot újította fel a gyülekezet, melyek nem hoztak formai változásokat.^[6]

Málnás római katolikus temploma^[7] 1887-ben épült. Harangtornyában egy Apoldában öntött, acélharang-különlegesség látható 1926-ból. A templomban van az első világháború hőseinek emlékműve is.^[4]

Benkő József Erdély című könyvében egy 1722-ben készült összeírás alapján 3 armalistáról, 6 lófőről, 33 jobbágyról, 6 zsellérről és egy molnárról ír Málnás lakóit számba véve.^[8]

A korabeli lexikon szerint az akkorra már "vasúti állomással, postahivatallal és telefonállomással rendelkező" színmagyar lakosságú községet 1910-ben 854-en lakták.^[2]

1992-ben társközségeivel együtt 5133 lakosából 5039 magyar, 88 román és 6 cigány volt.

A 2021-es népszámlálási adatok szerint teljes lakossága 533 fő volt, melynek több mint 93 százaléka magyar.

Már a 18. században ismert volt Málnás 156 méterről feltörő gyógyhatású vize, 1750-ben épült első fürdője. 1833-tól indult fejlődésnek.

Az 1848–1849-es szabadságharcot követően a Málnásra nősült Semsey Tamás Málnásfürdő igazi fejlődésének elindítója. Felesége után "Semseyné bugyogójának" hívták a helybeliek a bugyogókkal, fortyogókkal teli mocsaras vidékre épült primitív faházakból álló gyógyfürdőt. 1873-ban részvényes közbirtokossági tulajdonba került a fürdő, kádfürdőt építettek és felépítették a kor szintjén modernnek számító fedett hideg tükör– és "légfürdőt, a Herkulesfürdőt.^[9] Vizét 1904 óta palackozzák.^[10][11]

1915-ben Révai nagy lexikona azt írta, hogy "a Háromszék vármegye Sepsi járásában található Málnástól negyedórányira fekszik Málnásfürdő (584 m.), melynek vasas savanyúvizét vérhiányos és csúzos betegek sikerrel használják; borvízforrásai (a Mária-és Siculia-forrás) az emésztő és lélegzőszervek bajaiban is jó szolgálatot tesznek. Fürdői közül a Herkulesfürdő legnevezetesebb, melynek medencéjét az előtörő szénsavbuborékok állandó mozgásban tartják. A fürdő állomása mellett az előtörő széndioxidgázok felhasználásával szénsavsűrítőgyár keletkezett, melynek gázai156 m. mély fúrásból szállnak fel."^[2]

• Itt született Málnási László (1722–1797) gróf Bethlen Kata udvari papja, egyházi író, kora híres szónoka.^[5][12]
• Itt volt templomépítő református lelkész 1850 és 1890 között Benkő János (1822. december 26.–1890) , tudós erdélyi református lelkészek, Benkő József nyelvész, történész, botanikus^[13][14] és Benkő Ferenc mineralógus utóda; Szabó Mihály volt mohácsi református lelkész dédapja.^[5][15]
• Málnáson született 1845-ben Bartók György kolozsvári református püspök, egyházi író.^[16]
• Málnáson született (1872. február 25. – 1950. január 11.) Semsey Tamásnak, Málnásfürdő fejlődésének elindítójának^[17] utóda Semsey Aladár, aki 1922 és 1930 között Újpest polgármestere volt.
• Málnáson élt és szolgált Tőkés József (1884–1951) református esperes lelkész, Tőkés László nagyapja.^[12][16][18]
• Itt született Fazakas János (1910. augusztus 26. – Kolozsvár, 1979. augusztus 3.) orvos, a kolozsvári Ortopéd és Traumatológiai Klinika vezetője. Szaktanulmányai magyar, román, német, francia, orosz, angol és bolgár nyelven jelentek meg. Az Experta Medica c. amszterdami szakfolyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt.^[19]
• Málnáson született (1916. augusztus 8. – Kolozsvár, 2016. január 15.) Tőkés István református lelkész, egyházi író, teológiai professzor, Tőkés László édesapja.^[19]
• Itt született Keresztes Sándor (1919–2006) közgazdász^[20]

• Benkő József. Transsilvania 1778

• Orbán Balázs: A Székelyföld leírása 2. kötet. Békéscsaba, 1982.

• Orbán Balázs. Kiegészítések a Székelyföld leírásához, Háromszék, Sepsiszentgyörgy Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2002
• Balogh Edgár. Romániai Magyar irodalmi lexikon Kriterion, Bukarest. 1981
• Kisgyörgy Zoltán, Dukrét Lajos. Baróti-hegység, Bodoki-havasok. Turistakalauz. Palas-Akadémia Könyvkiadó, Csikszereda, 2001
• Kisgyörgy Tamás (szerk.) Málnás 1366–2016 Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy. 2016