Nagyboldogasszony-székesegyház (Kaposvár)

Ez a szócikk a kaposvári székesegyházról szól. Hasonló címmel lásd még: Nagyboldogasszony-templom (egyértelműsítő lap).

Nagyboldogasszony-székesegyház
Vallás	római katolikus egyház
Egyházmegye	Kaposvári egyházmegye
Védőszent	Nagyboldogasszony
Püspök(ök)	Varga László
Pap(ok)	Varga Péter plébános
Segédlelkész	Rajkai István
Építési adatok
Építése	1885–1886 (138 éves)
Rekonstrukciók évei	1969, 2020–2022
Stílus	neoromán építészet
Felszentelés	1886 ősze
Felszentelő	Kovács Zsigmond
Alapadatok
Torony	1
Magassága	63 m
Elérhetőség
Település	Kaposvár
Hely	Kossuth tér 3.
Elhelyezkedése
Nagyboldogasszony-székesegyház Pozíció Kaposvár térképén
é. sz. 46° 21′ 24″, k. h. 17° 47′ 19″46.35677, 17.788646.356770°N 17.788600°EKoordináták: é. sz. 46° 21′ 24″, k. h. 17° 47′ 19″46.35677, 17.788646.356770°N 17.788600°E
A Nagyboldogasszony-székesegyház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyboldogasszony-székesegyház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyház a Kaposvári egyházmegye katedrálisa, az ország egyik legnagyobb temploma. A neoromán stílusú épület a város és a katolikus hitközösség egyik jelképe, 1886-ban készült el.

A székesegyház jelenlegi épülete már a harmadik templom Kaposvár főterén. Az első imaház egy egyszerű faépület volt még, melyet 1702-ben építettek, részben a lebontott kaposvári vár anyagainak felhasználásával. A fazsindelyes, fatalpas templom hossza 27, szélessége 19 lépés volt. A század közepén azonban erősen romos állapota miatt elbontották, majd a helyére 12 évnyi munkával 1748-ra új templom épült. A már kőből készült, eredetileg a Szentháromságnak, 1790-es átalakításától kezdve Nagyboldogasszonynak szentelt barokk templom 1885-ig volt az akkorra már igencsak megnövekedett katolikus hitközösség fő gyülekezeti helye. Bár már az 1778-ban tartott egyházlátogatás során kimondták, hogy a templom szűk a helyieknek, még több mint egy évszázadig megmaradt. Ez alatt az évszázad alatt történt meg az az eset, hogy a levert forradalom után, 1850. május 9-én a város gimnáziumának és elemi iskoláinak tanulói köhögéssel zavarták meg a Habsburg császárért mondott imát, majd másnap még nagyobb mértéket öltött a tüntetésszerű köhögés. Egy tanulót kicsaptak a gimnáziumból, többet korbáccsal fenyítettek meg,^[1] Fatér Mihály igazgató pedig feddést kapott.^[2]

A mai Nagyboldogasszony-székesegyház megépülése nagy részben köszönhető a Markovics János kanonok indított és Ujváry Ferenc plébános által támogatott nagyszabású gyűjtési mozgalomnak, amelynek eredményeként a lebontott, már igencsak kicsinek bizonyuló templom helyén 1886 őszén Kovács Zsigmond veszprémi püspök felszentelhette a székesegyház jelenlegi épületét. Az építés pályaterveinek elbírálására már 1883 végén bizottságot hozott létre a Magyar Mérnök és Építész Egylet mű- és középítészeti szakosztálya. Az Ybl Miklóst és Steindl Imrét is tagjai között tudó bizottság úgy döntött, hogy a budapesti Tandor Ottó tervei alapján épülhet meg a templom. Az 1885-ben kezdődő és egy évvel később befejeződő építkezés alatt a miséket hétköznapokon a szomszédos zárda kápolnájában mutatták be, vasárnapokon és ünnepeken pedig egy itt felállított sátorban. Ezt a helyet Fries Kerubina, az irgalmas rendiek főnöknője egy kőkereszttel jelölte meg. A kereszt ma is látható a plébánia udvarán, felirata tanúskodik történetéről.^[3]

1900-ban vezették be a templomba a villanyvilágítást, 1927-ben az orgonáját javították, majd 1931-ben megnagyobbították a sekrestyéjét, néhány év múlva pedig kívülről is rendbe hozták. 1937-ben készült el Leszkovszky György festőművész alkotása a főbejárat fölötti fülkében: a képen a helyi plébános, a polgármester és a város lakossága ünnepélyesen felajánlja a templomot Krisztusnak és a Magyarok Nagyasszonyának. Egy évvel később, a Szent István-emlékév alkalmából a déli falon elhelyezték a Szent István-kutat, melyet Bory Jenő és Lamping József alkotott.

1958-ban új orgonát kapott a templom, majd 1969-ben ismét teljes felújításon esett át az épület. 1977-ben lebontották az áldoztatórácsot, így új liturgikus tér alakult ki.^[1] A plébániatemplom 1993-ban a II. János Pál pápa által alapított kaposvári püspökség székesegyháza lett. 2003-ban helyezték el nyugati falán azt a vörös márványból készült emléktáblát, mely az itt szolgált neves papoknak állít emléket.^[3]

2020-tól 2022-ig ismét teljeskörű felújítást végeztek az épületen 2,1 milliárd forint értékben. Ennek során lecserélték a tetőfedést, kijavították a homlokzati festés hibáit, elbontották a lapos tetővel rendelkező sekrestyerészt, helyette pedig újat építettek, a teljes padlót kicserélték (egyúttal padlófűtést építettek be), bővítették a kiemelt teret, a szinteket egységesítették, a bejárati elválasztó rács helyett biztonsági üvegfalat építettek, korszerűsítették az elektromos hálózatot és a világítást, felújították az ólomüveg ablakokat (ezeket külső védelemmel is ellátták), a fából készült nyílászárókat, a belső falak és boltozatok festményeit és az orgonát, új padokat, új gyóntatószéket helyeztek el, valamint megújították a hangosító rendszert, a kivetítőt és új kamerákat helyeztek üzembe.^[4]

A székesegyház a neoromán stílusjegyeket viseli magán, hossza 45,5 méter, szélessége 22 méter. A katedrális délnyugat-Magyarország legmagasabb épülete, 63 méter magas^[5] főtornya a homlokzat közepén emelkedik a város fölé. Az épület sarkain további négy karcsú gúla található, a főhomlokzat két oldalán fiatornyok vannak, ezek a kóruslépcsőket rejtik. A főbejárat boltozata félkörívesen záródik, fölötte a templom megáldását stilizáló freskó található. Oldalfalain támpillérek sorakoznak, ezek között elnyújtott, szintén félköríves záródású ablakok találhatók.

A templom belseje tágas, a főhajóját két mellékhajó kíséri. A székesegyház belső terét a három hajót felosztó oszlopsor töri meg, reneszánszot idéző lábazataival. A főhajó végében található az öt oldallal határolt szentély. A belső festés is nagyrészt Leszkovszky György műve.^[1] A színes ólumüveg ablakokat (33 darab) Kratzmann Ede készítette, míg a márványszobrokat Brandceisz János és Bory Jenő.^[6]

A székesegyház főtornyában eredetileg négy harang lakott, de kettőt a második világháborúban elrekviráltak. A maradék kettő közül az 1434 kg súlyú nagyharang a város második, a vármegye harmadik legnagyobb harangja; a lélekharang 253,3 kg.^[7]

A katedrális Kaposvár szívében, a Kossuth téren található. Közvetlen szomszédságában helyezkedik el a székesegyházi plébániahivatal, a Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium és a püspöki palota, szemben pedig a Városháza és a Kapos Hotel. Két műemléki védettséget élvező szobor is helyet kapott a templom előtt: az egyik a Toponárról, a Festetics-kastély udvarából az 1970-es években átköltöztetett, a 18. század második feléből származó Rokokó Madonna (Mária-oszlop),^[8] a másik pedig Nepomuki Szent János szobra.

• 
  A Kossuth tér épületei
• 
  A székesegyház és a Városháza
• 
  Oldalsó homlokzat
• 
  A Szent István-kút a székesegyház oldalán
• 
  A templom megáldását stilizáló freskó a főbejárat fölött
• 
  A Rokokó Madonna szobor
• 
  Nepomuki Szent János szobra
• 
  A székesegyház Rippl-Rónai József festményén
• 
  Galimberti Sándor festményén
• 
  A szentély
• 
  A szentély egyik üvegablaka
• 
  A diadalív „nyolc boldogság” falképének részlete
• 
  Szent Péter és Pál, a templomhajó üveg ablakai
• 
  Mennyezeti falkép

• A székesegyház honlapja

• Székesegyház
• Kaposvári egyházmegye
• Kaposvár
• Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium
• Magyarország legmagasabb építményei