Rabcsa
Rabcsa (Rabča) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Námesztói |
Rang | község |
Első írásos említés | 1564 |
Polgármester | Július Piták |
Irányítószám | 029 44 |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | NO |
Népesség | |
Teljes népesség | 5139 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 184 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 642 m |
Terület | 25,16 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 28′ 44″, k. h. 19° 28′ 58″49.478888888889, 19.48277777777849.478889°N 19.482778°EKoordináták: é. sz. 49° 28′ 44″, k. h. 19° 28′ 58″49.478888888889, 19.48277777777849.478889°N 19.482778°E | |
Rabcsa weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rabcsa témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Rabcsa (szlovákul Rabča) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban.
Fekvése
Námesztótól 10 km-re északra fekszik.
Története
A falut a 16. században a vlach jog alapján alapították, első írásos említése 1564-ből származik „Rabcza” alakban. Az árvai váruradalom része volt, a helyi bíró igazgatása alatt. Első lakói adómentességet kaptak. A 16. század végére azonban a falu mégis majdnem elnéptelenedett, 6 házából csak kettőt lakták. 1608-ban a Thurzók újratelepítették. 1616-ban határában új település keletkezett Rabcsice néven. A 17. században gyors növekedésnek indult: 1624-ben 90, 1659-ben már 618 lakosa volt. A század végén a falu a kuruc harcokban elpusztult. 1672-ben csak 5 jobbágytelke volt. 1683-ban a török ellen vonuló lengyel-litván hadak dúlták fel. 1715-ben csak 240-en lakták. 1778-ban 829 volt a lakosság száma, a faluban két malom és 4 takács működött.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RABCSA. Elegyes lengyel falu Árva Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Kárpát hegyeinél, Polhorához közel, Zubrohlava felett, határja sovány, fája, legelője van, harmadik osztálybéli.”[2]
1828-ban 261 házában már 1542 lakos élt. Lakói főként lentermesztéssel foglalkoztak. Első iskolaépülete a felső falurészen 1842-ben épült.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rabcsa (Ó), tót falu, Árva vmegyében, a Babagura legelővel s fenyvessel bővelkedő hegy alatt: 1530 kath., 12 zsidó lak., kik elszórva laknak. Kath. paroch. templom. 76 1/2 sessio. Nagy és zsiros legelő. Lentermesztés. Gyolcs, faeszközök csinálása. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[3]
A trianoni diktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.
A háború után lakói földműveléssel, favágással, szövéssel, faárukészítéssel foglalkoztak. A szlovák nemzeti felkelés idején az árvai partizánmozgalom egyik központja volt.
Népessége
1910-ben 1446, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 4189 lakosából 4169 szlovák volt.
2011-ben 4622 lakosából 4540 szlovák.
Nevezetességei
Római katolikus temploma 1768-ban barokk stílusban épült, 1930-1931-ben bővítették és korszerűsítették.
Külső hivatkozások
- Községinfó
- Rabcsa Szlovákia térképén
- E-obce.sk
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap