Stollmann András

Ez a szócikk a zoológusról szól. Hasonló címmel lásd még: Stollmann Andor.
Stollmann András
Született1932. szeptember 19. (92 éves)
Rozsnyó
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásazoológus,
ornitológus,
muzeológus
Sablon • Wikidata • Segítség

Stollmann András (1999-ig Štollmann; Rozsnyó, 1932. szeptember 19. –) zoológus, ornitológus.

Élete

Apai nagyszülei Stollmann Andor (1852-1933) polgári iskolai rajztanító, festőművész és Mikler Emília (1865-1941) voltak. Édesapja Stollmann Gusztáv a besztercebányai Kereskedelmi Akadémián tanult, majd 1918-ban önkéntesként a besztercebányai 16-os honvéd gyalogezredbe vonult be. Őrvezetőként 1918 októberében Dél-Tirolba Brixen térségébe vezényelték, de közelharcba az összeomlás miatt már nem bocsátkozott.[1] Felesége Rózsás Erzsébet.

A komáromi bencés gimnáziumban kezdte tanulmányait. 1944-ben részt vett a komáromiak tihanyi cserkésztáborozásán.[2] 1952-ben érettségizett Komáromban a szlovák gimnáziumban. 1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett biológia–kémia szakos tanári oklevelet. 1972-ben a Comenius Egyetemen doktorált zoológiából.

1952-től a komáromi járás természetvédelmi hivatalának konzervátora. 1958-1974 között a zsolnai Vágvölgyi Múzeum (Považské múzeum), 1974-1994 között nyugdíjaztatásáig az óhegyi (Staré Hory) Kutató Állomás zoológusa. Ezen kívül 1965-től természetvédelmi táborokat (TOP)[3] és egyesületet (Zsolnán) szervezett. Kiadványok esetében szerkesztői és közreműködői munkát is végzett.

Elsősorban apróemlősökkel, parazitológiával és az ornitológiával (fehér gólya állományának vizsgálata[4]) foglalkozik. Több madárfaj első szlovákiai előfordulását közölte. 1994-től Ógyallán él. Több komáromi járásbeli természetvédelmi terület védetté nyilvánítását is kezdeményezte (keszegfalusi Kissziget, bősi Rétisas-sziget, pati Hévíz, Apáli, Csicsói holtág).[5] Számos társaság tagja: 1965-től a zsolnai természetvédő kar első elnöke, a Csehszlovák Ornitológiai Társaság tagja, illetve a Szlovák Természet- és Tájvédők Szövetségének alapításában is részt vállalt.[6]

Elismerései

  • A Szlovák Környezetvédelmi Miniszter Díja 2013[7]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Művei

  • 1954 Der Bestand des Weissen Storchs im Donaugebiet zwischen Bratislava (Pressburg) und Sturovo (Gran) 1953. Die Vogelwarte 17, 43.
  • 1955 New nesting-sites of the White-Tailed Eagle near the Danube in Czechoslovakia. Aquila 59-62, 437-438.
  • 1955 Vzácne zatúlance z radu Gressores na juhozápadné Slovensko v rokoch 1953-1954. Sborník krajského múzea v Trnave I, 17-21.
  • 1956 Madártani adatok Szlovákiából. Aquila, 321.
  • 1956 Strna snehová v Podmajsku. Sborník krajského múzea v Trnave II, 97.
  • 1956 Rezervácia orlov morských (Haliaëtus albicilla) na Slovensku. Ochrana přírody 11, 77-80.
  • 1953 Die Verbreitung des Weisstorchs in der Umgebung der Hohen Tatra. Die Vogelwarte 18, 212-214.
  • 1958 Die Zwergohreule (Otus scops) in der Slowakei und als Nistkastbewohner. Orn. Mitt. 10, 25-26.
  • 1958 Rozšírenie bocianov bielych v podtatranských okresoch. Sborník prác o Tatranskom národnom parku 2, 127-133.
  • 1964 Adatok a Fenyőrigó fészkeléséhez a Nyugati-Kárpátokban. Aquila 69/70, 195-198.
  • 1964 Adatok néhány madárfaj elterjedéséhez a nyugati Kárpátokban. Vertebrata Hungarica 6/1-2, 89-96.
  • 1968 A fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos Bechstein) rendszertani helyzete a Kárpátokban. Aquila LXXV, 193-206. (tsz. Kohl I.)
  • 1969 Herman Ottó négy levele Kocyán Antalhoz. Herman Ottó Múzeum Évkönyve 8, 23-26.
  • 1977 Oslavy stého výročia založenia Prírodovedného spolku župy trenčianskej. Pamiatky a príroda 6, 42.
  • 1979 Die Mammalien der nordostlichen Zips. Sborník Východoslovenského múzea v Košiciach, Ser AB 20, 129-147. (tsz. Randík A.)
  • 1982 Distribution and some aspects of ecology of Sorex alpinus Schinz, 1837 (Mammalia, Insectivora) in the Western Carpathians. Abstracts of Papers III/ITC, Helsinki, 62. (tsz. Dudich A.)
  • 1983 Rozšírenie piskora vrchovského (Sorex alpinus Schinz, 1837; Soricidae, Insectivora) na Slovensku. Biologia 38, 181-190. (tsz. Dudich A.)
  • 1983 Príspevok k poznaniu parazitických červov drobných zemných cicavcov žijúcich v Ľubochnianskej doline vo Veľkej Fatre (Západné Karpaty). Ochrana Prírody 4, 181-191. (tsz. Murai É. és Mészáros F.)
  • 1984 In memoriam Tibor Weisz (1914-1983). Miscellanea Zoologica Hungarica 2, 5. (tsz. Mészáros F.)
  • 1984 Results of complex parasitological investigations on small mammals in the Čergov Mountains (Western Carpathians, Czechoslovakia). Misc. zool. hung. 2, 7-11. (tsz. Mészáros F.)
  • 1984 Terrestrial small mammals in the Čergov Mountains (Western Carpathians, Czechoslovakia). Misc. zool. hung. 2, 13-14.
  • 1987 Karmazsinpirók (Carpodacus erythrinus) előfordulása Somogyban. Aquila 93-94, 314. (tsz. Csorba G. és Mészáros F.)
  • 1987 Chorológia bociana bieleho (Ciconia ciconia L.) na Slovensku. Ochrana prírody 8, 8-40.
  • 1990 Felsőcsallóközi történetek Csiba Lajos gyűjteményéből. Múzeumi Híradó 14, 37-45.
  • 1990 Populačná dynamika bociana bieleho (Ciconia ciconia) na Žitnom ostrove. In: A. Štollmann (zost.): Ciconia '88 – Zborník referátov z odborného seminára konaného 28.-29. júna 1988 v Komárne. Bratislava, 46-53.
  • 1999 Selye János Komáromból indult. Komáromi Lapok 1999/10, 7 (március 12.)
  • 1999 Bocian biely (Ciconia ciconia) v okrese Komárno. Rosalia – Spravodaj ochrany prírody okresu Nitra a Chránenej krajinnej oblasi Ponitrie 14, 181-188. (tsz. A. Szabóová)
  • 2009 Distribution and conservation management of the Root Vole (Microtus oeconomus) populations along the Danube in Central Europe (Rodentia: Arvicolinae). Lynx 40, 29-42. (tsz. Gubányi A., Dudich A. és Ambros, M.)
  • 2012 A Duna mente elfeledett ornitológusai. Dunatáj 17/2012, 4.
  • 2020 Ornitológusok szakmai és emberi kapcsolatai Dunán innen és túl. In: Spravodaj múzea - Múzeumi Híradó XXV, 92-116. (tsz. Dudich Sándor)
  • Madarakkal szemtől szembe

Jegyzetek

  1. ↑ "Szuronyharc". A Hét 38/30, 5 (1993. július 23.)
  2. ↑ Stollmann András 2004: Egy komáromi bencésdiák visszaemlékezései. In: Bencés Diákszövetség Almanach 2004, 93-96.[1]
  3. ↑ Gaál Lajos 2019: Természetvédelem - Száz év mérlege II. Magyar 7 2/39, 22-23
  4. ↑ 1958-ban Matis Gyula bízta meg az állomány felmérésével (1996 Csallóközi gólyakutatások. Múzeumi Híradó)
  5. ↑ Gaál Lajos 2019: Természetvédelem - Száz év mérlege I. Magyar 7 2/38, 20-21
  6. ↑ 2010 Kto je kto v ochrane prírody Slovenska II. Liptovský Mikuláš, 281.
  7. ↑ minzp.sk Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben; Piešťanský denník[[detail=188962 halott link]]; enviroportal.sk[halott link]

Források

  • 2020 Zborník Múzea vo Svätom Antone XXIV
  • Bulletin Slovenskej Zoologickej Spoločnosti 2017/3
  • Bulletin Slovenskej Zoologickej Spoločnosti 2013/1
  • Bucz Veronika 2012: Természetvédő a tudomány szolgálatában. Dunatáj 2012/41, 2[halott link]
  • Tököly Gábor 1999: Ki kicsoda Rozsnyón
  • 1997 Chránené územia Slovenska 33
  • Binder Pál 1992: Stollmann András hatvan éves! Iuxta Danubium 10, 262-263.
  • A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig
  • csemadok.sk
Nemzetközi katalógusok