Szkapolitok

A szkapolitok csoportja a Szilikát ásványokhoz tartozik, két tagja meionit (Ca4Al6Si6O24CO3)[1] és marialit (Na4Al3Si9O24Cl).[2][3] Szilvialitot (Ca,Na)4Al6Si6O24(SO4,CO3) is a csoport tagjának tekintik.[4][3][5]

Csiszolt marialit kristályok a Tanzán nemzeti múzeumban.

Elnevezése

A szkapolit nevének eredete a görög skapos és lithos (rúd/tengely kő) szavakból utalva az ásvány kristályainak alakjára. José Bonifáció de Andrada e Silva brazil ásványíkutató és államférfi nevezte így el az 1800-as években.

A Norvégiai Brevik környéki vulkanikus lelőhelyen, apatit lerakódásokban talált (a plagioklászoktól elkülöníthető) nagyobb kristályait wernernit néven nevezik.

Tulajdonságai

Keménységük 5-6 közötti, sűrűségük 2,5-2,7 körüli. Jellemzően opálos, zavaros kristályok, víztiszta példányait nevezik mejonit, marialit, mizzonit néven. Puhasága miatt nem tekintik drágakőnek, de ékszerek készítésére felhasználják. Leggyakrabban szemcsés mészkőben, mint kontakt képződmény, szokott megjelenni. Emellett vulkanikus kőzetekben is kialakulhat, a gabbró és diabáz tartalmazhatja.

Jegyzetek

  1. ↑ a Meionit adatai a Webmineral felületenl
  2. ↑ a Miarialit adatai a Webmineral felületen
  3. ↑ a b Szkapolit csoport a Mindat.org-on
  4. ↑ a Szilvialit adatai a Webmineral felületenl
  5. ↑ (1999. szeptember 1.) „Silvialite, a new sulfate-dominant member of the scapolite group with an Al-Si composition near the 14/m–P42/n phase transition” (angol nyelven). Mineralogical Magazine 63 (3), 321–329. o. DOI:10.1180/002646199548547. ISSN 0026-461X.  

Források

  • https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/s-16BBE/skapolit-17979/#Lexikonok%5EPallas-Skapolit
  • https://kristalycentrum.hu/szkapolit-csoport/