Treštanovci

Treštanovci
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Jakšić
Jogállás	falu
Irányítószám	34308
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	176 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	172 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 22′ 44″, k. h. 17° 44′ 02″45.379, 17.73445.379000°N 17.734000°EKoordináták: é. sz. 45° 22′ 44″, k. h. 17° 44′ 02″45.379, 17.73445.379000°N 17.734000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Treštanovci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Jakšićhoz tartozik.

Pozsegától légvonalban 7, közúton 9 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Pozsegai-medencében, Ramanovci és Eminovci között fekszik.

A település északi határában található „Gradina” nevű lelőhely régészeti leleteinek tanúsága szerint itt már a római korban település volt. A régészeti feltárások 1972-ben kezdődtek a területen. Ezek során késő római temetőre bukkantak. A sírokból kerámia és üvegtárgyak, ékszerek mellett Valens, Constans és Constantinus császárok pénzei kerültek elő. A temetőtől északkeletre, római villa alapfalaira találtak. A 4. századból származó késő római sírok leletanyagának elemzése után a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az itt eltemetettek részben az ókori forrásokban „Incerum” néven említett település romanizált őslakosságához, részben pedig a 4. században érkezett vegyes, alánokból, keleti gótokból és hunokból álló lakossághoz tartoztak.^[2] A római település közelségét megerősítették a 2006-ban folytatott feltárások, melyek során vízvezetékkel, központi fűtéssel ellátott, mozaikokkal és freskókkal díszített, fürdővel rendelkező luxusvilla maradványait tárták fel.

A mai település már a középkorban is létezett, 1299-ben „terras comitis Tristani” alakban szerepel a pozsegai káptalan levéltárában található Farkas fia Záh adománylevelében.^[3] A Trešćanović család valószínűleg a településről kapta a nevét és nem fordítva. A környék településeivel együtt 1537-ben foglalta el a török. A török korban a katolikus horvátok és a muzulmánok mellé Boszniából pravoszláv szerbek érkeztek. 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Trescsinovacz” néven 15 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.^[4] A muzulmán lakosság Boszniába távozott. Néhány év múltán a félig üres faluba 10 szerb család települt be. Ezek nagy része ugyan nemsokára kihalt, de két család utódai ma is itt élnek. 1702-ben 17, 1760-ban 36 ház állt a településen.^[5] A velikei uradalomhoz tartozott. A 18. században pravoszláv parókia és iskola működött a településen.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Trestanovacz”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Tresztanovczi” néven szerepel.^[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Tresztanovcze” néven 60 házzal, 27 katolikus és 449 ortodox vallású lakossal találjuk.^[7] A 19. század közepétől a megmaradt horvátok és szerbek mellé csehek és németek települtek be.

1857-ben 133, 1910-ben 341 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 50%-a horvát, 37%-a szerb, 6%-a német, 4%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 44-44%-a horvát és szerb nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 257 lakosa volt.

• Gradina régészeti lelőhely.
• Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt pravoszláv templomát a második világháborúban lerombolták. Újjáépítése 1983 és 1984 között történt.

A településen a jakšići elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• A jakšići Szent Borbála plébánia honlapja Archiválva 2018. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
• Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2018. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Pozsega turisztikai irodájának oldala (horvátul)
• Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
• Konzervatorska podloga Park prirode Papuk^{[halott link]} (horvátul)
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
• Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)