Širinci
| Širinci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Okucsány |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35429 |
| Körzethívószám | (+385) 34 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 275 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 19′ 16″, k. h. 17° 15′ 07″45.321, 17.25245.321000°N 17.252000°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 16″, k. h. 17° 15′ 07″45.321, 17.25245.321000°N 17.252000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Širinci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Okucsányhoz tartozik.
Fekvése
Bródtól légvonalban 62, közúton 71 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 33, közúton 45 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re északra, a Psunj-hegység lejtőin fekszik.
Története
A település valószínűleg török kiűzése után a 18. század elején keletkezett, amikor részben Boszniából részben az ország más vidékeiről pravoszláv vlachok települtek ide be. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Schirincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sirincze” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sirincze” néven 60 házzal, 316 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták.
1857-ben 110, 1910-ben 193 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.
1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során a település már a háború elején szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 2-án a „Bljesak-95” hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 2 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 110 | 145 | 137 | 149 | 172 | 193 | 190 | 180 | 149 | 145 | 148 | 122 | 87 | 54 | 2 | 2 |
Nevezetességei
Szent Márk evangélista tiszteletére szentelt pravoszláv temploma a 19. században épült. A délszláv háború idején semmisült meg úgy, hogy ma már a helye sem látható.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 595. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 162. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
- A Bljesak-95 hadművelet Archiválva 2019. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
