Zadubravlje

Zadubravlje
Az Urunk mennybemenetele templom
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Garcsin
Jogállás	falu
Irányítószám	35211
Körzethívószám	(+385) 35
Népesség
Teljes népesség	750 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	84 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 09′ 47″, k. h. 18° 09′ 11″45.163, 18.15345.163000°N 18.153000°EKoordináták: é. sz. 45° 09′ 47″, k. h. 18° 09′ 11″45.163, 18.15345.163000°N 18.153000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Zadubravlje témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zadubravlje falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Garcsinhoz tartozik.

Bród központjától légvonalban 11, közúton 12 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkságon fekszik. Területén régen átfolyt a Brezna-patak mely ma már műcsatorna. A falu területén halad át az A3-as (Zágráb-Lipovac) autópálya és a Zágráb-Vinkovci (-Belgrád) vasútvonal is.

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskor óta lakott volt. Az egykori Brezina-patak mentén a településtől 2 km-re keletre, a „Dužine-Čaklovac” lelőhelyen a Starčevo-kultúra korai, lineáris A időszakához tartozó nagyméretű település maradványai kerültek elő. A településen belül számos földbe süllyesztett és föld feletti objektumot, használati és kultikus tárgyakat, hulladékgödröket tártak fel. A településtől másfél km-re északnyugatra található a „Brezik” lelőhely,^[2] ahol 1988-ban a kőkorszaktól a vaskorig lakott település maradványai kerültek elő. Itt sok cseréptöredéket, kőszerszámokat (főleg mikrolitokat) és más használati tárgyakat találtak, melyek a település folyamatos lakottságát igazolták a kőkorszaktól egészen a korai vaskorig.

A falun régen átfolyt a Brezna-patak, mely ma a gyakorlatban már műcsatorna, mely a Dilj-hegység lejtőiről Poljanacon át vezet a Szávába. A települést a középkori források nem említik. A török uralom idején azonban valószínűleg már pravoszláv vlach martalócok lakták, akik a török sereg segédcsapataihoz tartoztak. A török kiűzése során a vlachok távoztak és helyükre Boszniából katolikus horvát menekültek települtek be. ^[3]

1698-ban „Zadobrat” néven Selna déli szomszédjaként, illetve „Zadobravie” néven Kuti északi szomszédjaként lakosság nélkül szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában.^[4] Az egyházi vizitáció iratai szerint 1730-ban két részre oszlott. Az egyik részen 7 ház állt a Szent Mihály kápolnával, a másik részen pedig 8 ház állt egy titulus nélküli kápolnával. Az 1746-os jelentés szerint Donje Zadobravljén Szent László kápolna, Gornje Zadobravljén Szent Ágoston kápolna állt. A két településrésznek 23 katolikus háza volt. 1760-ban 37 katolikus házában, 49 családban, 262 lakosa volt. Ekkor már Urunk mennybemenetele tiszteletére új kápolna állt a településen. A hívek a régebbi Szent Mihály kápolna köré temetkeztek.^[3]

Az első katonai felmérés térképén „Sadubravie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zadubravje” néven szerepel.^[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zadubravje” néven 89 házzal, 489 katolikus vallású lakossal találjuk.^[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A település fejlődésére serkentőleg hatott a Zágráb-Vinkovci vasútvonal megépültése, melynek vonalán a település északi részén vasútállomás létesült. A 20. század elején Likából újabb katolikus horvátok települtek be.

A településnek 1857-ben 450, 1910-ben 607 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 92%-a horvát, 6%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 912 lakosa volt.

• A Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1857-ben épült.

• A falutól kb. 2 km-re keletre Zágráb – Lipovac autópálya déli nyomvonalán, az egykori Brezine-patak mentén található a „Dužine – Čaklovac” régészeti lelőhely. A lelőhely kerámia anyagának elemzése alapján itt nagy őskori település állt, mely a Starčevo-kultúra korai, pre-klasszikus szakaszába, a „Lineáris A” stádiumba nyúlik vissza. A lelőhelyen számos földalatti és föld feletti épületszerkezet nyomát és hulladékgödröt fedeztek fel.^[9]

A KUD „Seljačka sloga” kulturális egyesületet 1936-ban alapították. Az egyesület sok évtizedes fennállása óta törekszik a népdalok, népi játékok, népszokások és a népi kultúra gazdag hagyományainak megőrzésére. Ezek némelyike már évszázadok nyomát viseli, de a mai napig megmaradt. Az egyesület mintegy 60 taggal rendelkezik és több szekcióban működik: felnőtt folklórcsoport, gyermek folklórcsoport, felnőtt tamburazenekar, gyermek tamburazenekar és férfi énekkar. Az egyesület tagjai otthon és külföldön számos fesztiválon és rendezvényen felléptek már műsorukkal. Évtizedes hagyomány a templomban adott karácsonyi koncert. Az egyesület legújabb projektje a festő művésztelep megszervezése.

A településen a garcsini elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

NK Dubrava Zadubravlje labdarúgóklub.

• A község honlapja^{[halott link]} (horvátul)
• Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
• A község kulturális emlékei (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• A község információs portálja Archiválva 2019. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Az elemi iskola honlapja (horvátul)